Élménybeszámoló Valenciából – 2024

Az osztályunkban már tavaly szó esett a külföldön eltöltött szakmai gyakorlat lehetőségéről és számtalan jó dolgot hallottam róla. Személy szerint nem mertem jelentkezni, mégiscsak 3 hét egy idegen országban. Pár osztálytársamnak volt szerencséje elmenni Spanyolországba az Erasmus keretein belül. Amikor hazaértek, olyan élményeket hallottam tőlük, amiben nekem még nem volt részem és eldöntöttem, hogy én is jelentkezem.
Leadtam minden szükséges dokumentációt, majd egy rövid beszélgetésen vettem részt, ahol elmondhattam miért is szeretnék menni. Nagy volt izgalom, hogy mi lesz a döntés.
Nem kellett sokat várni, meg is jött az email, hogy mehetek két osztálytársammal együtt. Hatalmas volt az öröm, hiszen utazhatunk Valenciába.
Először videóhívásban, majd élőben is megismerkedhettünk a leendő lakótársainkkal. Már az elején láttuk, hogy Tanárnőnek egy igazán jó csoportot sikerült összehozni, a többi már csak rajtunk múlott.
Eljött az utazás napja, szinte hihetetlen volt, hogy el is érkezett a várva-várt nap. Hajnali 4 órakor találkoztunk a repülőtéren, és már ez is remek alkalmat biztosított, hogy még jobban megismerjük egymást.
A gyönyörű apartmanunkat a megérkezés után be is laktuk. A lakáshoz járt egy nagy hűtő is, emiatt késztetést éreztünk arra, hogy mindig tele legyen, ám minden egyes kinyitással egyel kevesebb joghurtunk, pudingunk lett, de nagy szerencsénkre mindig akadt egy önfeláldozó lélek, aki még így is megette.
Az első napunk annyira programdús volt, hogy a mai napig nehéz elhinni, hogy volt ennyi energiánk. Vasárnap Élesné Kecskés Ildikó Tanárnővel megismerhettük Valenciát, hogy a 3 hét során otthonosan mozogjunk a városban. A Tanárnő ajánlására benéztünk a város központjában található múzeumba is. Az első hetünk első napját egy spanyol gyorstalpalóval kezdtük a könnyebb kommunikáció érdekében. A következő nap izgatottan ébredtünk, mindenkit elkísértek a szakmai gyakorlat helyszínére, hogy a legjobb úton tudjon eljutni. A cégek nagy örömmel és pozitivitással vártak, ami az idő elteltével sem változott.
Véleményem szerint mindenki szerencsés volt a munkahelyeket illetően, az emberek nyitottsága mellett szakmailag is. Mi Kingával egy roncstelepen dolgoztunk, ahol a legtöbbször számlákkal kapcsolatos teendőnk volt és minden, ami még adminisztrációs feladatkörbe tartozik. Eszter és Edvin sportboltban dolgoztak, a mindennapjaik színesek voltak, ha nem a raktárban voltak, akkor a vevőknek segítettek az üzletben. Réka és Virág egy játékboltban voltak, ahol hasonlóan a sportbolthoz, készletek feltöltése és vevőkkel való kommunikálás volt a feladatuk. A következő két gyakorlati helyszín elhelyezkedés szempontjából is nagyszerű volt. Luca 10 percre dolgozott a lakástól, a városközpontban megtalálható ékszerboltban. Ami már első hallásra is felkelti az ember figyelmét, főleg egy lányét. Bálint volt annyira szerencsés, hogy egy tengerpart melletti étteremben lehetett 3 hétig, ahol rendelések összeállítása és kiszállítása volt a feladat magánszemélyek és más éttermek részére is.
A hétvégéket úgy alakítottuk, hogy minél több programmal tudjuk megtölteni. A tervezgetés közben eszméltünk rá, hogy 3 hét nem is olyan sok és ki kell használni, amennyire csak tudjuk. A programjaink közül az egyik legemlékezetesebb az Oceanográfia volt, ahol részesei lehettünk egy delfin shownak is, ami biztosan örök emlék marad mindenkinek. Ellátogattunk a Bioparc nevezetű állatkertbe is, ahol afrikai állatok élnek egy gyönyörű, tájépítészetileg is látványos helyen. Munka után, ha tehettük lementünk a tengerpartra fürdeni, napozni, vagy csak sétálni, csodálni a tájat és beszélgetni.
Október 9-én ünnepelték a valenciai közösség napját, ezért bementünk a város központjába, ahol több programot is láthattunk. Belefutottunk a felvonulásba is, ami káprázatos volt és színes, amiért nagyon szerencsésnek érzem magamat, hiszen spanyol felvonulást még nem láttam és van egy hangulata, amit meg kell tapasztalni. Ezen a napon volt a bikaviadal is, amire sajnos jegyet már nem tudtunk venni, de este, ahogy elsétáltunk mellette, beláthattunk, és aki még nem jutott el, mint én is, annak hatalmas élmény volt látni azt is, hogy milyen kulturális hagyománybeli különbségek vannak az országok között.
Ahogy eljött az utolsó pár nap, nagyon elszomorodtunk, hogy itt kell hagynunk ezt a csodálatos helyet és embereket. Nagyon megkedveltük egymást, születtek új barátságok, amiket továbbra is tartani fogunk.
Összeségében bátran merem ajánlani az Erasmus programot mindenkinek és a nyelvi akadálytól sem kell félni, mert mindenki segít a csapaton belül és kívül is.
Köszönjük, hogy életreszóló élményeket szerezhettünk!